2011. november 2., szerda

Kék (és még sok színű) mese XXVII. fejezet - Szálas Elendil messzelátó bástyája



Úgy félúton a Megyéből Völgyzugoly felé, az Öregút felett komor hegyek magasodnak. A magaslatokon ősrégi erődök romjai között fütyül a soha nem csituló szél. A legdélebbre fekvő, legmagasabb hegy tetején szabályos, alul-felül keskenyebb, középen kiszélesedő gyűrű elfeketedett kövei között szívós fű zizzen. Ám ha a Nap sugarai megcsillannak a köveken, azok mintha számtalan színben felfénylenének egy pillanatra…



Egykor hatalmas várerőd állt itt a Széltetőn, bevehetetlennek hitt. Legmagasabb bástyája gyűrűt formázott, középen kiszélesedőt. Ezer színű üvegből kirakott falai csak úgy hányták a fényt. Gondor királyságának megalapítója, Szálas Elendil itt állította fel látókövét. A déli órában az üvegfalakról visszaverődő napsugarak szinte felgyújtották a látókövet, melybe nézve Elendil újra és újra látta a múltat: Az Emberek Királyainak ajándékul adott királyságot, Númenort; az Ember nyughatatlan szívét, mely egyre többre, másra, újra vágyott, arra ami nem lehetett az övé: a halhatatlanságra; Númenor vesztét. Ám amikor a jövőt kívánta benne látni, sötét fellegek takarták el a Napot, homályba borítva a látókövet…

***

A mai mesét egy egy csoda kedves, ügyes, hatalmas szívű blogbarátomnak ajánlom. Mikor megláttam nála a karkötőt, majdnem elájultam. És képzeljétek, készített nekem egyet!!! El sem hiszem még most sem, pedig itt van - most épp előttem, ugyanis ha felveszem, nem tudok gépelni :) Nem is tudom, hogy köszönjem meg, Ciciri drága! Hát megérdemlem én ezt a gyönyörűt??? Ne haragudj, hogy komorra sikerült a mai mese, rögtön Széltető kőgyűrűje jutott róla eszembe, más ihlet nem és nem jött... de csakúgy mint az élet, a mese is hol vidám, hol szomorú, hol hősies, hol komor. Nagyon-nagyon köszönöm!

Szép estét, látókőbe ne nézzetek, csak igen bátor szívvel - ki tudja, mit mutat majd...



UI 1 - Kaptam hozzá igazi Hobbit sütit, de mire lefotóztam volna, elfogyott...

UI 2 - A kezem nem épp modellnek való, de muszáj megmutatnom, hogy elképzelésetek legyen, micsoda egy darab!

14 megjegyzés:

  1. Gyönyörű ajándék,én is szeretnék ilyet!!!!!Fantasztikus munka,jó látni hogy vannak még önzetlen barátságok!!!Bocsi a mesédnél ma jobban érdekelt ez a nem mindennapi szépség!!!De azért a mese is jó volt!

    VálaszTörlés
  2. Hűha, nem semmi! Csodás ajándékot kaptál! :)

    VálaszTörlés
  3. Megríkattál drága :-)Viseld egészséggel! És igen megérdemled, ennél sokkal többet is megérdemelnél! Végre törleszthetek egy kicsit a sok meséért, ami hol vigyorgásra, hol elmélkedésre, hol épp egy kicsit szomorúságra késztet, de mindenképp rengeteg örömet okoz.

    VálaszTörlés
  4. Hát ez brutálszép!Gratulálok Cicirinek:)Viseld örömmel ezt a csodás karit:)

    VálaszTörlés
  5. Pazar ajándék ! Legyen sok örömed benne:))

    VálaszTörlés
  6. Megerdemelted !!
    Alomszep ajandek ,gratulalok Cicirinek fantasztikus munka.
    Ciciri azt hiszem nekiallhatsz sorozatgyartasra mert sokunknak nagyon tetszik ez a gyonyoruseg:)

    VálaszTörlés
  7. Gratulálok!! Nem mindennapi, csodaszép karkötőt kaptál!!!

    VálaszTörlés
  8. Gyönyörűszép karkötőt kaptál, gratulálok, és persze nagy gratula Cicirinek is!!!
    :-)

    VálaszTörlés
  9. Fenomenal....un colorido precioso....

    VálaszTörlés
  10. Igen, megérdemled.....Ciciri pedig egy fantasztikus barát.....talán a fájó lelkednek egy kis vigasz ez a csodálatos ajándék!
    Mindkettőtöknek gratulálok!

    VálaszTörlés
  11. Hűha, ebben a karkötőben aztán van munka! Nagyon szép!

    VálaszTörlés
  12. Gratulálok neked "mert megérdemled" Cicirinek meg a csodás munkáért!!!!

    VálaszTörlés
  13. Nahát!4Gratulálok,szerencsés emberke vagy:))Nagyon szép és viseld egészséggel!!!!

    VálaszTörlés
  14. Csak áá, tátom a számat, ilyen szépség láttán, s persze, hogy vannak még ilyen kedves emberek a földön, gratulálok mind a kettőtöknek,.

    VálaszTörlés